Van tartozásom, ezt fogom most az alábbiakban pótolni. Ugye több napot is eltöltöttem San Antonio-ban és még egy sort sem írtam róla, pedig bizony van mit írni erről a városról, aminek akkor a lakossága, mint Budapestnek.

Az eslő nap is ide érkeztem, de akkor csak egy gyors éjszakára voltam vendég a városban, aztán mentünk Laredoba. Onnan vasárnap este autókáztunk vissza és én csak addig írtam, hogy elindultunk vissza San Antonio-ba, de volt még az este esemény. Olyan nyolc körül értünk vissza és annyit tudtam, hogy a város közepén van valami kis csatornarendszer, mi meg mellett fogunk lakni, fogunk rajta csónakázni meg minden. Hát mondom biztos nem egy Velence lesz, mert itt kb minden épület az 1920-as években épült, de majd csak tud valamit ez az úgy nevezett “River Walk”. Na most őszíntén, ki hallott róla korábban? Én csak annyit tudtam, hogy van ilyen itt arról is Andi révén és ő elég meggyőzően érvelt, hogy ez pedig tetszeni fog. Innen már nagyon érdekelt, hogy mi lesz ebből! Elég nagy a dugó a városban, klasszik négyzetrácsos utcák, szóval még semmi extra nem jelentkezik, pedig már azt is tudom, hogy ez karácsonykor még durvább, mint amúgy. Hotelben mondják, hogy sajnos nem tom milyen probléma van, de a River Walk-ra néző szobát kapunk cserébe. Na mondom, már lesz támpont végre. Felmenés a szobába az eszméletlen méretű épületben, berontás, rohanás az ablakhoz és kinézés...

Na igen, jó a kilátás ez tény, sőt elég durva az érzés is, mert a szoba azon oldala igazából egy nagy ablak, ez ugye azért érdekes, mert ha teljesen odállunk az ablak elé, akkor olyan, mintha semmi nem választana el minket külvilágtól. Gondolom itt párán már a függönyt leszaggatva kapaszkodnának és azonnal menekülnének az ablaktól. Hát én nem... én szeretem a magasságot és állatira élvezem. Lent látszik is, hogy olyan mintha egy utca lenne alattunk felette egy híddal, de az is kivehető, hogy ott sok fa van amiket a karácsonyi izzók soksága tarkít. Egész ügyes! Ha ott lenn még valami víz is van, akkor ez pofásan fog kinézni. Na gyorsan pattanuk is le, mert menni akarunk még este egy kört valami hajóval. Oké, ez már kifejezetten érdekes, ha ott még tényleg hajókázni is lehet. A liftben a River Walk gombra nyova már ott is vagyunk, kilépünk és íme...

Komolyan nem értettem, hogy a francba van ez??? Ez az a város amibe bejöttünk autóval?? Vagy a liftezésnél sikerült valami tér és idő kontinumot lépnünk és most valami másik dimenzóba értünk?? Hihetetlenül pofás. Egyszerűen az embernek a kedve is jobb lesz a látványtól. A fák még takarják kilétüket az este alatt, de értelemszerű volt, hogy ezt nappal is meg kell nézni. Olyan ez az egész, mintha a város alatt lenne egy másik város, pedig nem is alatt van, tényleg eszméletlen. Van olyan fa aminek tuti vagy 3 méter az átmérője, biztos nem ma ültették oda mielőtt megékeztünk...

Hol van az a hajó, menjünk, haladjunk, úgy tudjuk már nem jár, de később kiderül, hogy mégis, mert annyian vannak és megy a business. Be is pattanunk, a pilótánk is jófej és osztja az észt, az érdekességekről regél. Fergetegesen hangulatos és erről miért hallani olyan keveset a világ másik végén??? Mindegy én látom és nem is hiszem el. Elmondják, hogy valóban átfolyik egy folyó a városon, de ezt a hurkot mesterségesen alakították ki. Igazából rengeteg étterem és szórakozóhely van a folyó mentén és szenzációs növényzet. Pilótánk elmondja, hogy mentőmellények a ülés alatt, de ha sikerülne a lehetetlen és vízbe kerülnénk, akkor legyünk kedvesek kisétálni, mert 3 láb mély a „folyó”. Mentünk egy szép kört és egy picinyke sziget mellett is elhaladtunk (területe 5 négyzetméter) amin kőből készült padok vannak. Pilóta elmondja, hogy ez itt a házasságkötő szigetecske. És igen Javier is itt kérte meg Andi kezét kettő éve.

Kis hajókázás után már ki is pattaunk és megnézzük az Alamo-t, na ki tudja, hogy mi az? Én nem tutdtam és ez elég ciki volt na... A történet erősen hajaz a Egri vár történetére, de itt elbuktak a harcosok, lényegében több napig tudták feltartani a mexikói menetelést, pedig csak 150-en voltak az x ezer ellen. Ez az épület maradt meg mindössze, de ez egyben a legfontosabb és leghíresebb épület egész Texasban.


Reggel a jó kis napfelkeltélre ébredek, függöny direkt nem lett elhúzva, hogy a látvány kecsegtető legyen az ágyból is. Így legalább motiváltabban kelek! Beverünk a környéken egy jó klasszik reggelit...

És már csattogok is vissza a River Walk-ra, hogy a nappali képeket is megcsináljam.Hát a karácsonyi kivilágítás miatt én arra gondoltam, hogy itt fenyves és hasonlók vannak, de ez hamar kiderült, hog nem így van! Nem baj, mert nagyon pimaszul fest még nappal is. Most minden kihalt és csendes, tökéletes nekem a fotózásra.

(Még több kép a fácsén taláható)

Miutána megfelelő szuvenyírekkel feltankoltunk még csatangolunk egy picit a tényleges város utcáin, ahol az igazi ameriaki érzés kap el a házak között. Megint fel kell ismernem, hogy úgy van ahogy gondoltam, nagyon tetszik.

Betérünk egy Cowboy boltba, mert valami ismerősé. Gondoltam na itt majd veszek egy jó cowboy kalapot és kiskirály leszek, de ez az ötlet hamar füstbe tudott menni... Az úr körbevezetett minket és a saját kis „hall of fame”-jét is megmutatta Tommy Lee Jones és II. János Pál pápának is csinlált kalalpot. Annyi híresség, hogy érzem, ez nem az én árketegóriám lesz, szóval lemondok az ötletről...

Javier megemlíti, hogy van itt egy kis mexikói piac és érdemes lenne megtekinteni. Kicsit sétálunk az üres városon keresztül, nem sok a mozgás ma délután és hamar énekszó csapja meg a fülünk, majd egyértelműen megint Mexikóba érkezünk. Egy 15 éves lány énekel minden zenei tehetségkutató teljes mezőnyét legkörözve...

Halandunk tovább és szinte bármit megvehetünk amire szükségünk van. Tényleg hangulatos és érdekes cuccok tömege. Ismét zene üti meg a fülünket. A piac végén, ahol kis sátrakban árulják a mexikói étkeket, van egy kis színpad. Marionachi-k énekelnek, hát ez már tényleg a csúcs és iszonyatosan jók is ráadásul. Mivel Javiernek szülinapja is volt a napokban, el is éneklik neki a boldognak a mexikói változatát. Még pár sört bevertünk mialatt néztük őket, szóval tényleg jó is volt a műsör.

Szóval a aki esetleg e környéken jár az ne hagyja ki a várost és az érdekességeit, mert tényleg különleges, mindenkinek rettenetesen ajánlom!

Fácséra több képet is raktam fel:

http://www.facebook.com/media/set/?set=a.535857426443309.134282.100000571698196&type=1